A közpénzügyek rendbetétele az új alaptörvény egyik kiemelt célja, ezt szolgálja a Költségvetési Tanács átalakítása, illetve megerősítése. Az Állami Számvevőszékről (ÁSZ) szóló új törvénynek is ezt a célt kell szolgálnia, ennek érdekében erősíteni kell a számvevőszék jogosítványait - derül ki az ÁSZ közleményéből.
A Költségvetési Tanács elemzőcsapata a szélnek eresztése után nem fejezte be tevékenységét, hanem nonprofit civil kezdeményezésként létrehozta a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) társaságot, amely első elemzésében (technikai kivetítésében) bemutatta: mi történne a magyar gazdasággal, ha a kormány semmit nem lépne.
"Orbán továbbra is a múlt csapdájában van" - írta Kopits György a The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának pénteki számában "Gulyáspopulizmus" címmel megjelent cikkében.
Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács vezetője a Heti Válasznak adott interjúban elmondta, hogy évekkel ezelőtt, amikor a tanács ötlete először felmerült már azt képviselte, hogy ennek a testületnek nem kell apparátus.
Megtartotta első ülését az új összetételű Költségvetési Tanács, a megbeszélést Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács köztársasági elnök által kinevezett vezetője hívta össze. Az ülésen részt vett Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Az MSZP szerint Járai Zsigmond kinevezésével lelepleződött, hogy miközben a kormány a Költségvetési Tanács hatáskörének növeléséről beszél, a testületben a kabinet elképzeléseit kívánják érvényesíteni.
Az LMP szerint a kormány demokráciához fűződő viszonyát jól mutatja, hogy a "szakmaiságot a nap bármely órájában a Fidesz érdekeinek alárendelni kész" Járai Zsigmond lett a korábban "önálló vélemény megfogalmazására képes" Költségvetési Tanács egyik tagja.
A köztársasági elnök Járai Zsigmondot nevezte ki hat évre a Költségvetési Tanács (KT) tagjává és vezetőjévé. Erre azok után kerülhetett sor, hogy a kiüresített és átalakított testület éléről Kopits György lemondott.
Járai Zsigmond szerint a Költségvetési Tanács külön apparátus nélkül is működőképes lesz, mivel munkamegosztásban működik majd a többi, költségvetési kérdésben illetékes intézménnyel.
Járai Zsigmond, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke, a Sándor-palotában veszi át kinevezését a köztársasági elnöktől.
Lemond Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke február 8-i hatállyal tisztségéről, és az ezzel kapcsolatos jogairól - áll abban a levélben, amelyet Kopits György Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett január 31-i dátummal. A házelnöknek írt levélről Kopits György tájékoztatta az MTI-t hétfőn.
Lemond Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke február 8-i hatállyal tisztségéről, és az ezzel kapcsolatos jogairól - áll abban a levélben, amelyet Kopits György Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének címzett január 31-i dátummal. A házelnöknek írt levélről Kopits György tájékoztatott.
Kopits Györggyel, a Költségvetési Tanács - már csak formailag hivatalban lévő - elnökével készített interjút a Heti Válasz. A közgazdász szerint az ország nemcsak adósság-, hanem hitelességi csapdában is van.
A Fidesz frakcióvezetője úgy látja: mindenki, még az MSZP szavazói is a változásra szavaztak tavasszal. Hódmezővásárhely polgármestere szerint „a sajtóban megjelenő kritikák, vélemények feltétlenül hatással vannak” pártjára. Lázár elképzelhetetlennek tartja, hogy az új alkotmány tavaszi végszavazásáig elolvadjon a kétharmad és az alkotmányozó többség ne fogadja el az új alaptörvényt.
Az LMP és az MSZP kezdeményezi egy árnyék Költségvetési Tanács létrehozását - jelentette be csütörtöki, a szocialista Tukacs Istvánnal közös, parlamenti sajtótájékoztatóján az LMP-s Scheiring Gábor.
Semjén Zsolt szerint a híradások másról sem szólnak, mint a kormány gyalázásáról, kritikájáról. A miniszterelnök-helyettes az MTV reggeli műsorában beszélt.
December végén megszűnik Kopits György, a Költségvetési Tanács elnökének megbízatása.
Ha 400 ezer fővel bővülne a foglalkoztatotti létszám Magyarországon, akkor a foglalkoztatottsági ráta meghaladná a 60 százalékot, és 2014-re Magyarország megközelítené az Európai Unió élvonalában lévő Svédország foglalkoztatási rátáját - olvasható a Költségvetési Tanács (KT) legfrissebb tanulmányában, amelyben azt vizsgálja, hogyan érhető el a költségvetési törvény javaslatában kitűzött 400 000 fős foglalkoztatásbővülés 2014-ig a jelenlegi demográfiai adottságok mellett.
Az egészségügyi törvénytervezethez benyújtott zárószavazás előtti módosító indítványban rendezné a kormány a Költségvetési Tanács (KT) köztársasági elnök által jelölt tagjának visszahívhatóságát.
Javuló külső konjunktúrára és a korábban vártnál gyorsabb növekedésre számít a Költségvetési Tanács; az Országgyűlésnek benyújtott középtávú kitekintése szerint a GDP növekedése az idei 1,2 százalékról jövőre 2,9 százalékra, 2012-ben 3,4 százalékra gyorsul, 2013-ben 3,3 százalék, 2014-ben pedig 3 százalék lehet.
